Témaindító hozzászólás
|
2008.07.28. 14:47 - |
A folyó egy rövid szakasza mentén, a parton elszórva kissebb-nagyobb gránittömbök vannak. Itt nyáron nagyon jó halászni, a vízben a sziklák között nagyon sok hal úszkál, a gránittömbök pedig általában kellemesen melegek szoktak lenni a napsütéstől. |
[209-190] [189-170] [169-150] [149-130] [129-110] [109-90] [89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
-Köszi, Ezüst-*mosolygott haloványan Esőcsillag.*-De én arról beszélek, hogy nem tudunk kommunikálni a szellemekkel.-*mondta, majd hozzábújt a hímhez*
|
-Az Ezüstfalka sorsa Blueshine mancsában van. Rossz előérzetem van...-*motyogta Ezüstmancs.*-Te fővadász vagy, Esőcsillag. Mindenben segítened kell Shinenak.-*mondta a hím, és az orrát a nőstényéhez dörgölte.*-Ha tudok segíteni valamit, szólj!-
|
-Senki nem tud semmit.-*felelte Esőcsillag*-Legalábbis, falkán belül.-*Felsóhajtott.*-Mit lehetne tenni? Eddig ha nem tudtunk semmit, a szellemeket hívtuk. De most nem lehet... Olyan rossz érzés, hogy tehetetlenek vagyunk...-*Dühöngött halkan a nőstény.*
|
-Talán újra Death, vagy Jager?-*mondta aggódva Ezüstmancs.*-Mi lehet az oka? Zöldmámor sem tud semmit?!-
|
-De-*biccentett Esőcsillag és kissé lehervadt arcáról a mosoly.*-Pláne, hogy a sámánok nem tudnak beszélni a szellemekkel!-*mondta aggódva*-Úgy tűnik, Aloitamirjak sem tud kommunikálni velünk...-*harapdálta a szája szélét.*
|
-Szia, Esőcsillag-*köszönt a hím némileg fásultan, de mosolyt erőltetett arcára.*-Örülök hogy látlak. Mondd, téged nem nyugtalanít valami mostanság?-
|
*Esőcsillag ügetett Ezüstmancs mellé*-Szia-*Mondta mosolyogva*-Rég láttalak-
|
*Ezüstmancs a sziklákhoz ballagott. Lehajolt, és kortyolt a vízből. Közben a falkán gondolkodott.*~Az Ezüstfalka erős..De ez nem lesz mindig így~*gondolta. Mostanában nyugtalan volt...Valami volt a levegőben, ami aggasztotta.*~Beszélnem kell Zöldmámorral~*határozta el.*
|
-Rendben.-*Bólintott Dante és gyorsabb tempóra váltva haladt tovább.*
//folyt. köv. tiltott erdő// |
-Hm, te akarsz oda menni.. Oké, akkor menjünk a tiltott erdőbe-*Mondta. Nagyon idegesítette, hogy Dante miért nem mondja el. Rain már csak ilyen volt, ha valamit nem tudhatott meg, egyre jobban meg akarta tudni*
|
-Áhh... Ne gondolkozz ilyen felesleges dolgokon!-*Legyintett Dante miután beérte Raint.*-Akkor egész pontosan a falka melyik területére is megyünk?-*Kérdezte végül.* |
*Rain félrehajtotta a fejét*-Rég jártál ott?-*Kérdezte, de nem akarta faggatni a hímet, így elindult nyugat felé, amerre a Death falka van*~Rég járt ott? Miért akarja pont MOST megnézni, amikor épp a régi kunyhó felé tartottunk?~
|
*Dante-nak egyáltalán nem akaródzott elmondani az igazságot.*-Csak úgy.-*Vonta meg a vállát szemrebbenés nélkül.*-Rég jártam ott. Érdekel mi történt azóta. Meg aztán... Gondoltam, ha tudod, hogy onnan származól biztos szívesen utánanéznél pár dolognak és akkor már mindketten jól járunk. Ráadásul kettő erősebb mint egy, ha arra lenne szükség.-*Tette hozzá végül és mindezt olyan magabiztosan, ahogy csak lehetett.* |
-Naná, hogy akarok menni!!-*Mondta határozottan*-Én bárhová elmennék, már unom a fejem az ezüstfalkában. De én arra vagyok kíváncsi, hogy TE miért akarsz menni?-*Pislogott nagy szemekkel*
|
*Dante láthatólag elgondolkodott a válaszon, de képtelenség volt nem észrevennie, hogy Rain-nak azonnal elmult a zavara.*-Megértem, ha nem akarsz jönni... Végül is ki akarna oda menni...-*Mondta végül.* |
*Rain felhúzta a szemöldökét*-Hm? Nem a régi kunyhóhoz akarsz menni?-*Nézte értetlenül Dante-t*~ Mi járhat a fejében?~*Gondolta Rain*
|
*Dante nem akarta zavarba hozni a nőstény, így halál nyugodtan, csak annyit mondott:*-Szivesen.-*Utána felállt és elnézett az erdő egy másik szeglete felé.*-Menjünk a Death falkához.-*Bökte ki a lehető legváratlanabbul.* |
*Rain maga sem tudta mit csinál, hirtelen átölelte Dante-t. Aztán amilyen gyorsan csak jött, olyan gyorsan húzódott el*-Khm, bocsi....-*Motyogta fülig vörösödött fejjel.*-Köszönöm a nyakláncot!-*Mondta és elkapta a tekintetét*~Hogy lehettem ENNYIRE idióta?!~*Szidta magát Rain idegesen*
|
*Dante bólintott egyet és felkapta a földön heverő láncot. Odaugrott Rainhoz és ráhúzta a nőstény nyakára az ékszert.*-Találtam... A folyó parton.-*Magyaráza miközben visszaült előző helyére.*-Tetszett, és gondoltam neked is tetszhet. Köszönetképp adom, tudod úgy... Mindenért... Amúgy az idézet is elég jó. Szeretem az ilyen rövid szövegeket, erőt ad. Csak sajnos ennek a vége nem látszik...-*Mondta miközben mancsait nézegette.* |
*Rain meg sem tudott mukkanni, a nyakláncot leste*-Hű...-*Nyögte ki végül.*-Nekem...?-*Kérdezte sután, majd meglátta az "R" monogrammot.*-Köszi!-*Mosolygott, szeme boldogan csillogott*-honnan van?-*Kérdezte, miközben a nyakláncot nézte. Nem értette, hogy Dante miért ad egy idegennek nyakláncot, de nagyon meghatódott, mivel még soha sem kapott senkitől semmit.*
|
[209-190] [189-170] [169-150] [149-130] [129-110] [109-90] [89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
|