|
Témaindító hozzászólás
|
2008.11.22. 09:38 - |
|
[56-37] [36-17] [16-1]
*Suki elgondolkodva nézett Dagára*-Siess, hogy a barátod minél hamarabb meggyógyuljon-*Szólalt meg váratlanul.*
|
-Engem úgy neveltek, hogy éljek magamért-*mondta zordan Daga*-És hogy nem számíthatok magamon kívül senkire. A falkán kívüli világ kegyetlen. Csak akkor maradhatsz életben, ha erősebb vagy a többinél vagy furfangosabb. Örülhetsz, hogy van otthonod, ahova visszavárnak.-*pár pillanatig visszagondolt arra az időkre, mikor még kölyök volt és boldog. Elnyomott egy sóhajt. Most már csak egy kóbor a nagyvilágban, és ez nem fog változni.*
|
-Miért ne segítenék?-*kérdezte Suki.*-Egy sebesült barátodról van szó.-*mondta*-és neked segítségre van szükséged, hát itt van egy farkas, aki tudja mit kell tenni. Ebben a nehéz időkben egymást kell segítenünk, még akkor is, ha másik falkából származik. Vagy egyáltalán nem származik falkából-*Dagára pillantott*
|
*Daga csendben nézte, ahogy Suki dolgozik, és halkan megszólalt*-Miért segítesz nekem?-*a nőstény meglepettnek tűnt.*
|
*Suki szó nélkül fürkészni kezdte a mezőt, miközben szeme sarkából látta, hogy Daga követi. A nőstény szakértő szemmel vizsgált egy növényt, megrázta a fejét, majd tovább állt. Pár perc múlva megtorpant és rámutatott valamire.*-Itt van amit keresel.-*Azzal nem szólt semmit, hanem szedni kezdte a kakukkfüveket, hogy Daga minél előbb végezzen.*
|
-Semmit sem tudok a gyógynövnyekről-*ismerte be Daga feszengve, és Sukira pillantott.*
|
*Suki arca felderült*-Tudod merre keresd? Régebben tanultam a gyógyfüvekről-
|
-Kakukkfüvet keresek. A barátom Goldo barlangjában van. Megsebesült-*-mondta Daga, és meglepve Sukira nézett. Még nem találkozott kedves farkassal, mivel önmagához hasonló mogorva egyének közt nőtt fel.*
|
*Suki összehúzta a szemét és Daga után eredt.*-Hé, várjál már! Talán segíthetnék, mit keresel?-*kérdezte Suki barátságosabban*
|
-Képzeld, én is rájöttem hogy a ti területetek-*mondta Daga.*-Elvesztettem a pénztárcámat, azt keresem,és lekophatsz rólam, Gyémántfalkai-*elviharzott a fehér mellett és buzgón kereste tovább a Radge gyógyulásához szükséges növényt.*
|
*Suki felvonta a szemöldökét.*-Melyik falkába tartozol?-*beleszagolt a levegőbe*-Nem vagy Gyémántfalkai, nem igaz? Akkor mit keresel itt? Ez a mi területünk.-
|
*Daga megfordult, felborzolta a szőrét, és ellenségesen meredt Sukira.*-Semmi közöd hozzá-*sziszegte.*-Amúgy Daga a nevem, ha érdekel-*vetette oda. Hátrált pár lépést, és remélte, békénhagyják a farkasok.*
|
*Suki ügyet sem vetett a kóbor farkasra, gondolta, hogy sokkal erősebb nála, és biztos nem rossz szándékú. De azért jelenti Kite-nak. Suki gondolt egyet s odarohant az idegenhez.*-Hé, te! Hogy hívnak? Melyik falkába tartozol?-*Szegezte neki a kérdéseket*
|
*Daga felbukkant a mezőn. Megmerevedett, amikor meglátta a két gyémántfalkai farkasokat. Tudta, hogy messziről felismernek egy ízig-vérig kóbor farkast. Elkezdett kakukkfüvet keresni, de fél szemmel a gyémántfalkaiakat figyelte.*
|
*Suki a gyémántfalka mezején lépegetett. Nyár volt, és tűzött a nap. Suki egy nagyot sóhajtott. Sokkal jobban érezné magát ha esne a hó, mint a tűző napban sétálni, és egyfolytában az árnyékon jár az esze. Észrevett egy nagy fát a mező szélén, és annak árnyékába letelepedett. Behunyta a szemét, de nem jött álom a szemére.*
|
*Gledisz kiment a mezőre egy kicsit pihenni, mert a nap nagy részében segített a többi farkasnak vadászni. Leült. Hirtelen eszébe jutott, hogy reggel óta egy falatot sem evett. Ekkor megpillantott egy őzet. Nem volt olyan messze, úgyhogy Gledisz felállt, nagyon halkan odament az őz mögé, és lelapult. Mikor már az állat egy kicsit távolodni kezdett, Gledisz egy óriási ugrással a hátán termett, és beleharapott a nyakába egy jó nagyot. Ettől a szerencsétlen állat elterült.* - Na végre, valami jó kaja...Az egereket már úgy is untam... - * mondta magának, és falatozni kezdett.* |
*Misa ismét vállat vont*-Menjünk a mezőre!-*Vetette fel és Light-ra pillantott*
|
-Ez szép volt holnap pedig nyulat fogonk fogni^^ remélem reggelire meg is felel.De most menj vissza a Növendékek barlangjába vagy ha gondolod itt alszunk-*De Saya gondolt egyet és inkább elvitte a növendékek barlangjába Pillét ő meg elment a folyó mellé.*
|
*Pille elkezdett futni, de pár méter után elakadt a hóban. Akkor gondolt egyet, és felugrott a hó tetejére. Picit felizzottak a mancsai és már futott is a hó tetején, mint a villám.*
|
-Nos először is futni fogunk egy kicsit hogy felmérjem a gyorsaságod majd tanulmányozzuk a havasi nyulat és holnap vagy még ma fogunk is egyet^^ -*Mondta Saya*
|
[56-37] [36-17] [16-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
