|
Témaindító hozzászólás
|
2008.12.31. 11:25 - |
A démonok egyik legkedveltebb helye. |
[98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
- Egor. Te fogaska? - Acsargott. |
*Észrevették. A zuhanórepülésből hirtelen felemelkedett, így Egor "támadása" nem sikerült. Tett néhány kört, majd leszállt. Szárnyai hirtelenjében eltűntek, de morogva tekintett az egérkére.*-Te-*itt megnyomta a szót*-, ki vagy?-*Acsarogta, majd közelebb lépett.*
|
Gyorsan megfordult és kivillantotta a fogait. Ha a terve sikerül, akkor Dissotor fogakba repül. |
*Az érkezőre felfigyelt, és éber alvásából felébredt teljesen. Acsarogva, morogva közelített Egorhoz. Szemei vörösen izzotak, sebei előkelően fénylettek. Hirtelen felpattant az lgbe és száryakra kapott. Morogva ment a szürkeségnek, és ha sikerült, akkor belemart a másik fületövébe. Tesz egy kört, és a másik szárnyába kapott, ahogy észrevette a vadat, amiről látszott hogy nem az egérke kapta el, hanem az övé volt. Első a dominánsabb - tartják a farkasok rangsoráról, és itt most Dissotor tört a dominánsabb egyed helyének megszerzésére. Jokert észre sem vette, aki mégis ott volt (?).*
|
Egor a magasból észrevett egy riadt bölényt, akit Dissotor riasztott meg, de ezt még nem tudta. Célbavette a vadat, majd gyorsan végzett vele. A bölény húsát nagy cafatokba tépte ki, majd rágás nélkül lenyelte. Amikor végzett a csontokat is sorjában elroppantotta, majd észrevette Jokert. - Te is itt vagy? - Kérdezte majd véres pofával elindult felé. |
*Fekete-fehér árny siklott az égen, éppen valami vadat keresett. Eldöntötte, hogy ez a hely lesz a területe: bár nem tudnak róla, nem fog kikergetni senkit, de zsákmányát nem adja másnak: fogjon magának. Kiszemelt egy bölénycsordát, lejjebb szállt. Nem repült tovább, s egyenesen rázuhant a bölényre. Agyarait, a démonagyarakat belemélyesztette az állatba, de mivel az állat nagy sokkot kapott tőle, azonnal meghalt - hasonló természetű társai is így jártak. Leugrott a bölényről, aminek levadászása semmiség volt, de már emelkedett is a magasba. Megragadta a bölényt, s arrébb vitte, a többi közelébe. Mindet egy helyre vitte. Azonnal neki állt enni ezután, éhségét rövid időn legyűrte, hisz rágás nélkül nyelte a cafatokat, amiket kimart az állatból. Hamar hátára fordult, de ez fájdalmat okozott hatalmas szárnyai miatt. Felugrott a bölényhalom tetejére, a többi, amelyik nem ájult el, már messze járt, s ráfeküdt - ez volt Dissotor egyik szokása. Hamar elszenderült.*
|
*Joker szerette ezt a helyet.Sötét volt és kissé félelmetes.Szájában most is ott volt kése amelyen oly sok farkas és más élőlény vére folyt már.Szája körül a vérrel festett csík elkezdett lekopni,ami azt jelentette hogy Jokernek vért kell szereznie.Ölnie kell.De kit?Nem tudni.* |
*Mikor Mist és Darkness elment felállt és az ágak között kirepült.Nem látott semmit így leszállt és nagyokat sóhajtott.Eléggé unatkozott nem volt semmi ötlete hogy mit csináljon.Lefeküdt és elaludt.*
|
*Darknesst mostmár igencsak ingerelte Mist stílusa. Amikor a nőstény elhúzta a farkát az orra előtt, nagyot tüsszentett*-Nőstények...-*mormolta lenézően. A füle hegyétől mncsáig megborzongott, és követte a démont. Nem tudta, mit szól Eram a gyűlölt ellenségének jvaslatára-de azt tudta, hogyha a herceg dühös lesz, annak ő issza meg a levét, és ez nem csekély aggodalommal töltötte el a csatlóst.*
|
// folyt Eram oltára, ha megfelel : D // |
* A nőstény végül oldalra fordult, és felegyenesedett.*
- hát, talán már megfelel... Reméljük nem hiába fáradoztál, és a Herceg rád ér - *mondta mosolyogva*
*Pár pillanatig kihívóan méregette Jager követőjét majd egy ösvény felé indult. Alig pár centire haladt el Darkness előtt, farka vége már súrolta a hím orrát. Olyan fesztelenül viselkedett, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy egy csatlós toporog mögötte, de közben azon járt az agya, mit akarhat Jager.*
|
*A démon leült és kuncogott egy kcsit de ezt alig lehetett hallani.* |
*Darkness dühösen fújt egyet*-Legyen szíves, alázttal kérem szépen, nagyságos démon, esedezem, vezessen el a főnökéhez-*sorolta csipkelődve és türelmetlenül.*-Így már megfelel kegyed igényeinek? Méltóztatná azt tenni amit kértem?-*ingerülten toporgott. Borsódzott a háta a gondolattól, hogy egy nőstény a bolondját járatja vele*
|
*Cerberus nem szólt semmit csak nézte a farkasokat.* |
*Mist mintha meg sem hallotta volna Darknesst, a hátára fordult és kinyújtóztatta egyik mellső mancsát. Fél szemmel felpillantott a farkasra, akinek szemmel láthatólag cseppet sem tetszett a helyzet.*
- Én is nagyon örülök, Mister. Esetleg nem felejtett ki valamit az imént elhangzott mondatból? - incselkedett elmosolyodva, de a szemében halvány gúny csillogott. Élvezte hogy húzhatja a csatlós "drága" idejét.
|
*Darkness mogorva képpel verekdte át magát a bozóton.*~Miért én?~*gondolta dühösen.* ~Lehetett volna akárki más, erre Jager engem küld el egy nyavajás követnek ~*teljesen belemerült az ösajnálatba, tetejébe még a tüskék is össze-vissza karcolták. Átlépett egy újabb ág felett, és nagy megkönnyebbülésére kiért egy kis tisztásra. Darkness sóhajtott, majd hirtelen megakadt a szeme Misten, és az összes porcikája megerevedett.*-Nahát! Micsoda véletlen. Örülök a szerencsének-*mondta szarkasztikusan a démonnak, és gúnyosan hajbókolt.*-Mutasd meg merre találom a démonmestert-*mondta, és a hangjából kihallható volt a fáradtság.*-Jager küldött ,beszélnem kell vele.Az ügy nem tűr halasztást-*tette hozzá, mint egy vérbeli diplomata. Cseppet sem volt kedve időpontot egyeztetni egy démonnal, inkább a lehető leggyorsabban akarta lezavarni a dolgot.*
|
*Cerberus beleszimatolt a levegőbe.*-Itt még van valaki.*Állapította meg.Felakart szállni hogy körül nézzen de sok volt az ág így nem kockáztatott.* |
// fail X"D szóismétlés deutálom... naszóval
* Mist némán lépdelt a bozótban...
X"D az első között oda nemkell// |
*Mist némán lépdelt a bozót között, a kusza ágak között beszűrődő fény furcsa mintákat festett a bundájára. Az egyik fa tövében a földre ejtette a nemrég leölt zsákmányát, ám mielőtt nekilátott volna, körbepillantott. Vörös szeme halványan derengett, még érezni lehetett a levegőben Shad és Spy szagát, valamint pár másik csatlósét is, akiket annyira nem ismert. Gúnyos mosoly kúszott az arcára, amikor Grish szagát is megismerte, és eszébe jutott Brash felpogozására tett szánalmas próbálkozása.
Megnyalta a száját, és hozzá látott az evéshez, fejében újra és újra felvillantak a csata képei. Miután jóllakott, letisztította a bundáját, és elnyújtózott. A csata óta szemhunyásnyit sem aludt, itt volt hát az ideje már egy kiadós pihenésnek.*
|
[98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
