|
Témaindító hozzászólás
|
2009.01.04. 08:46 - |
|
[48-29] [28-9] [8-1]
*Whitewind habozás nélkül Bloodspill után eredt. Tudta: Blood rájött valamire.*
//folyt. köv. u.o.// |
*Szemei sárgán megvillannak. Teste megdermed, felrémlik előtte, ahogy az orra előől tűnik el Dagger, majd egy másik helyen feltnik. A nagy farkast, Jagert felismeri. Amint az áruló és a vezér befejezték szóváltásukat, ő is visszatér saját világába. Felkel, bundáját kirázza, majd Whitewindék felé néz.*-Már nem is vagyok éhes. Gyertek!-*Majd gyors vágtában el is tűnik a fák között.*
|
*Sally csendben ült és nézte a két farkast. gyomra megkordult, de nem akart vadászni. Eszébe jutott, mikor Dagger a nyúlfogást tanította neki. Aztán Sally megpróbálta, de felrúgta a nyúl! Nagyon megalázó volt, de később persze csak nevettek rajta. Dagger, mikor Sally nem akart gyakorolni, eljátszotta hogy ő a hatalmas vérengző nyúl, és ha Sally nem gyakorol, felfalja... Sally az emlékek hatására elmosolyodott. Vajon mitől változott meg Dagger?..*
|
-Tudom és nagyon hálás is vagyok érte nekik.-*Suttogta maga elé Whitewind.*-Tényleg sajnálom, hogy akkor még olyan voltam...-*Kicsit fájt neki visszagondolnia régi életére és talán valóban nem lesz képes soha megbocsájtani magának azokért. amiket akkoriban tett.* |
*Ő is elmosolyodott. Mikor Wind azzal henceg, a lepkefogást kitől tanulta, ő egy nagy vogyorral válaszolt.*-Akár fúj, akár nem fúj, zek a kis dögök a sivatagban megmentették az életünket. Meg a gyík és a tojásai, amikor Swifttel éheztünk.
|
-Jó ötlet és kiváló megoldás egy harmadik lehetőségnek.-*Nevetett fel Whitewind, majd elkezdett össze-vissza ugrálni a réten, de immáron komoly arccal, hogy azért a többiek ne nézzék hülyének. A következő percben már ki is derült, hogy miért ugrált. Éles agyaraival elkapott egy hatalmas krémszínű lepkét és visszaügetett Bloodékhoz.*-Na ezt kitől tanultam?-*Villantott egy sejtelmes pillantást Bloodra, miközben fogai közül préselte ki a szavakat. Azután minden gond nélkül megette a lepkét és csak a végén fintorodott el.*-Pfúj! Ez nem is jó!- |
*A válaszra elmosolyodott.*-Szívesen.-*Majd, mikor Whitewind azt kérdezte, hogy most Swifthez vagy máshova, gyomra megkordult.*-Azt hiszem, előbb együnk. Éhes vagyok.
|
*Whitewind félrebillentette fejét és boldogan elmosolyodott.*-Köszönöm... Blood.-*Motyogta hálásan.*-Te mindig tudod mire gondolok...-*Viccelődött, bár tényleg ez volt az igazság.*~...és midnig bennem tartod a lelket.~*Tette még hozzá magába, majd álló helyzetbe tornázta magát.*-Na, akkor? Swiftkillhez vagy még körülnézünk valahol?- |
*A kérdésre kissé eyhült tekintete. Tudta, Whitewind mire akar kilukadni.*-Attól, hogy testvérek vagyunk, Swiftkill sosem mondta, hogy "Na, Blood, mivel a testvérem vagy, benned bízok meg legjobban, te leszel a helyettesem.". Akárkit kijelölhet helyettesnek, és annak a valakinek sem énnekem kell lenni. A falka tele van talpraesett, megbízható tagokkal, akik közül mazsolázni lehet. Tudom, hogy ezzel a kérdéssel mire akartál kilukadni. Majdnem vezérhelyettes lettél... és ha tovább próbálkozol, az is leszel. Ezt garantálom.-
|
-Öhm... Nem tudom... Swiftkill kiosztatta már az összes területet, nem?-*Gondolkozott hangosan Whitewind, akit Bloodspill kérdése talán tulságosan is hirtelen zökkentett vissza a világba.*-Jelenteni kéne előbb Swiftkillnek...-*Motyogta, majd hirtelen eszébe jutott egy elég buta kérdés, de az is kiszaladt a száján.*-És Blood... Ha Swiftkill lesz a vezér akkor bizonyára te leszel a helyettese... Jól mondom? -*Kérdezte halál nyugodt pillantással.* |
|
*Cslódottan és dühösen konstalálta, az áruló nincs itt. Leszegett fejjel baktatott vissz oda ahonnét elindultak. Lefeküdt egy bokor árnyában, fejét mancsaira tette.*-Szerintetek hol folytassuk?-*Fülei még mindig hátrafelé néztek, de nem volt támadós kedvében.* |
*Miután Sally átvizsgálta a rét bal oldalát, visszaügetett Whitewindékhez*-Nem hiszem hogy dagger a falkában lenne-*mondta*-Ez nem vallana rá-*töprengett*
|
*Whitewind bólintott, majd biccentett egyet Sallynek és elindult a bokrok irányába. Eközben újra és újra csak azon gondolkozott, hogy mi történhetett Daggerrel. Érezte, hogy valami van a háttérben, csak azt nem tudta, hogy mi és talán még félt is belegondolni. Miután mindent átnézett egy sóhajtással konstatálta, hogy sehol semmi... Csalódottan fordult vissza arra a helyre ahonnan elindult.* |
-Swiftkill már mindenkinek kiosztott egy falkaterületet, a táborban. De ha már itt vagy, akkor te nézz körül a rét ezen oldalán, én meyek a másik olodalra, Whitewindé pedig a terület kellős közepe lesz.-*Ha mindenki megelégszik a rá bízott területtel, ő már át is szelel a terület másik végébe.* |
-Én is...Bíztam benne-*mondta Sally halkan, és nem nézett Wind szemébe*-Nem értem őt. Valami...történhetett vele. Amit...mi nem értünk-*gondolkozott hangosan, majd megköszörülte a torkát*-Akkor...hová is megyünk elsőnek?-*igyekezett nem Daggerre gondolni*
|
-Ugye Daggeren gondolkozol?-*Kérdezte Wind csendesen Sally-től.*-Megértem, ha nem őt hibáztatod végül is közel állhattatok egymáshoz...-*Motyogta és Sally-re nézett.*-Én sem értem, miért tette ezt... Soha nem gondoltam volna róla... Mondjuk úgy, hogy jobban bíztam benne. - *Vallotta be végül.* |
*Sally lehajtotta a fejét*~Dagger...~*gondolta, és arca egészen elkomorult*~Vajon miért?~*Daggert egész életében a bátyjának tekintette. Nem akarta, hogy gyengének vagy akár pártütőnek tűnjön, ezért felemelte a fejét, visszafojtotta a belsejét feszítő érzelmeket, és némán követte Whitewindet. Egy másik növendék talán már a szürke nőstény bundájába zokogta volna bánatát, ahogy természetes, de Sally más volt. Mivel árvaként nőtt fel, erősebb jellemmé vált mint a többiek.*
|
-Sajnálom Sally...-*Dünnyögte Whitewind.*-Hidd el mi is jobban örültünk volna, ha a dolgok nem így végződnek. Dagger biztosan jó tanítód volt, de hibázott és nem kicsit...-*Sóhajtotta.*-Induljunk.-*Mondta végül és remélte, hogy egy kis ideig legalább le tudják foglalni Sally gondolatait. Biztos volt benne, hogy ha a nőstény jó tanítót kap akkor kiváló harcos lesz majd belőle. Nem tudta, hogy ezt honnan veszi, de volt egy ilyen megérzése...* |
-Csak mert Dagger volt a tanítóm...-*mondta Sally szomorúan*-Felőlem...-*mondta Whitewind kérdésére*
|
*Whitewind aki eddig tartózkodón állt Blood mellet végighallgatta az egész beszélgetést, de közben türelmetlenül topogott egyik mellső mancsával. Nem akart bele szólni, de ő úgy tartotta, hogy vannak most ennél fontosabb dolgok is mint azt találgatni, hogy ki-kinek lesz a tanítója.*-Minden bizonnyal lesz majd jelentkező. Látszik rajtad, hogy van benned lelkesedés és kitartás is. De ezt akkor sem a mi dolgunk eldönteni, főleg nem most. Körbe kéne néznünk a falka területén, hogy megtudjuk Dagger nincs-e a közelben. Van kedved esetleg segíteni? Végtére is ebből is tanulhatsz akár valamit....- |
[48-29] [28-9] [8-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
