A farkas, latin nev�n Canis Lupus a kutyaf�le ragadoz�k csal�dj�ba tartozik. A macskaf�l�kkel, a meny�tf�l�kkel �s a medv�kkel egy�tt a ragadoz�k rendj�t alkotj�k. 35 milli� �vvel ezel�tt kistest�, rovarokat fogyaszt� �llatok voltak. A kicsi, de penge �les el�ls� metsz�fogakat h�sdarabok kiszak�t�s�ra haszn�lj�k, a nagyobb szemfogakat a zs�km�ny megfog�s�ra �s meg�l�s�re, a z�pfogakat, pedig a zs�km�ny feldarabol�s�ra. A farkas legk�zelebbi rokonai a k�vetkez� fajok: az aranysak�l, a pany�k�s sak�l �s a sujt�sos sak�l, az abessz�niai r�ka �s a pr�rifarkas.

T�pl�lkoz�sa 

M�s kutyaf�l�kt�l elt�r�en egy�ltal�n nem eszik n�v�nyeket, csak h�st �s csontot. Falk�ban vad�szva f�leg �nmag�n�l j�val nagyobb termet� n�v�nyev�ket zs�km�nyol (ide �rtve az olyan nagy pat�sokat, mint a j�vorszarvas �s p�zsmatulok); a falk�b�l kivert egyedek t�bbnyire r�gcs�l�kat �s m�s, kisebb �llatokat — egyebek k�zt rovarokat �s r�kokat.

A falka kitart�an, hossz� kilom�tereken �t �ld�zi a kiszemelt vadat, majd amikor be�ri, sorozatosan a far�ba, l�gy�k�ba �s marj�ba marva ter�tik le. A legnagyobb sikerre t�rekedve els�sorban az eleve h�tr�nnyal indul�: legyeng�lt, beteg vagy �reg vadakat szemelik ki, ezzel fontos szerepet t�ltenek be a pr�da popul�ci� l�tsz�m�nak szab�lyoz�s�ban.

A t�pl�l�kszerz� magatart�s egy k�l�nleges m�dja a kiszemelt pr�da csord�j�nak k�vet�se. A farkasok ilyenkor hossz� ideig k�vetik �s id�nk�nt meghajtj�k a nagy test� n�v�nyev�k csord�j�t. Ha ilyenkor leszakad� (gyenge, id�s vagy sebes�lt) �llatot vesznek �szre, azt megrohanj�k �s felfalj�k. A zs�km�ny�llatot k�r�lvev� farkasok igyekeznek egym�st�l nagyj�b�l azonos t�vols�got tartani. A t�mad�st (s�t, mag�t a vad�szatot is) mindig az alfa-h�m ind�tja meg, a tagok azonban �n�ll�an, de egym�sra mindv�gig figyelve vesznek r�szt benne: a farkasfalka vad�szata ett�l nagyon hat�kony.

A zs�km�nyt leter�tve a h�res farkas�tv�ggyal egy-egy farkas ak�r 9 kilogrammot is felfal bel�le. Rendk�v�l er�s �llkapcs�val ak�r a j�vorszarvas vagy a b�l�ny legvastagabb csontjait is el tudja morzsolni.T�bb amerikai tanulm�ny is bizony�tja, hogy z�pfogaival (Molares) ak�r 105 kg/cm² (1500 Psi) harap�er�t is kifejthet. A d�g�t sem veti meg: a farka gyakran megpr�b�lja elkergetni friss zs�km�nya mell�l a t�bbi farkast, a medv�ket �s a pum�kat. A telep�l�sek szem�ttelepein is megjelenik; hajdan val�sz�n�leg az �si emberi k�z�ss�geket �gy ker�lget� farkasokb�l h�zias�thatt�k a kuty�kat.