(...) Kellemesen simogatnak a d�lut�ni nap sugarai. A madarak ny�rb�cs�ztat� dalaikat f�ty�lik a f�kr�l, melyekbe n�ha belekap az �szi sz�l, �s kellemes zizeg� k�s�retet ad a mad�rk�rusnak. El sem tudok kellemesebb dolgot k�pzelni, mint itt kint s�tk�rezni, egy szalmab�la tetej�n. Most m�r az id� is kellemesebb, mint ny�ron. Nincsenek m�r olyan melegek, hogy megpusztuljon bel� az ember. A v�rosunk, Naevil fal�n k�v�l, az ist�ll�s gazda birtok�n vagyok. Szeretek ide kij�nni. Elb�jhatok a v�rosi ny�zsg�s el�l, �s nem kell a fogad�ban ugr�lnom a sok halpof�j� vend�g minden f�ttyent�s�re. �lvezhetem, a term�szet csendj�t. Csak a lov�sz hangj�t hallom n�ha, ahogy a lakosok lovaihoz besz�l. A v�rosban nem lehet a h�tasokat bevinni. A v�ros vezet�je �gy pr�b�l �gyelni a tisztas�gra. Az utaz�k, amikor megsz�llnak itt, az ist�ll� tulajdonos�ra b�zz�k a lovaikat, �s csak �gy mehetnek be. A h�tasok persze t�k�letes ell�t�sban r�szes�lnek. A lov�sznak nagy tehets�ge van ezekhez az �llatokhoz. �gy besz�l vel�k, mintha emberek lenn�nek, �s ami a legf�lelmetesebb, hogy a lovak, mintha �rten�k is, amit mond. Becsukom a szemem, hogy ne vak�tson el a nap. A mellettem �ll� fa �gai n�ha f�l�m hajlanak, �s kellemesen h�s �rny�kot adnak. Felemelem a kezem, hogy a tark�m al� rakjam, amikor hirtelen egy v�d�rnyi j�ghideg v�z z�dul r�m. A meglepet�st�l, �s a felh�borodotts�gt�l felki�ltok. - Hogy a holl� v�jn� ki a… - elhallgatok, amikor megl�tom ki z�d�totta r�m a vizet. Egy mogorva pofa, v�r�s, dr�tszer� hajkerettel az arca k�r�l, n�z vissza r�m. - Ahelyett, hogy itt s�tk�rezel, ap�dnak k�ne seg�tened a fogad�ban! – rivall r�m. - Mi van, tal�n felgyulladt, �s maga elt�vesztette az ir�nyt a vizesv�d�rrel? – magam sem �rtem saj�t pimaszs�gomat. �ltal�ban nem szoktam ilyen lenni. Lehet, hogy az�rt van, mert pof�n z�d�tottak egy v�d�r v�zzel. V�g�l is, ez mindenkit d�h�tene. K�nytelen vagyok duzzogva leugrani a sz�nab�l�r�l, �s elindulni befel� a v�ros k�zpontj�ba. A mogorva pofa, aki am�gy a Naevili lov�sz a Nordal n�vre hallgat, �s egy t�rp. Legal�bb, egy fejel, magasabb vagyok n�la. Eg�sz a v�ros kapuj�ig velem tart. Innen m�r nem j�het tov�bb, mivel az itt lak�k nem kedvelik azokat, akik m�s fajba tartoznak, mint �k. N�ha engem sem hajland�ak elfogadni. Ferde szemmel n�znek r�m a feh�r hajam miatt, �s a kisgyerekek f�lnek t�lem. De �n csak megvonom a v�llam, �s f�ty�l�k r�juk. A kapun�l Nordal meg�ll egy pillanatra. Valamit mondani akar, de mivel goromba volt velem �n csak tov�bb megyek, �s r�h�g�k a d�h�s szitkoz�d�s�n, ahogy megpr�b�l ut�nam szaladni, �s az �r�k visszatartj�k. A v�roslak�k, csak a lovak ir�nti tehets�ge miatt t�rik meg a v�ros k�zel�ben, �s a kapun be se j�het. Az igazat megvallva szerintem nem is baj. Amekkora sz�ja van, be se f�rne rendesen. Vid�man battyogok tov�bb a macskak�ves utc�kban. Egy ideig m�g egyenesen, majd egy kis utc�n balra, �s ott a negyedik h�z ajtaj�ig. Egy kocsm�ros fia vagyok. Nem valami nagyszer�, de az�rt elviselhet� �let. Sok �rdekes vend�g j�r hozz�nk, �s szinte mindenki ismer benn�nket, �gy a h�reket is mi tudjuk meg �ltal�ban leghamarabb. Nagyon ideges�t� viszont, hogy az embernek alig van n�mi nyugodt, szabad perce itthon. Nincs, t�l sok szob�nk, de iv�s vend�geink ann�l ink�bb. Ez annyiban �rint engem, hogy ha ap�m nincs ott, folyton engem ugr�ltatnak, vagy rajtam k�rik sz�mon, hogy mi�rt k�sik a s�r�k. Egy pillanatra meg�llok a nagy faajt� el�tt. A tetej�n egy c�g�r fityeg, nagy bet�kkel r��rva, hogy fogad�, �s az �r�studatlanok kedv��rt egy f�m�ntv�ny m�g, ami egy kors�t �br�zol. Mikor benyitok f�lelmetes l�tv�ny t�rul a szemem el�. Ap�m egy vend�g f�l�tt t�rdel, �s k�t k�zzel pofozza, mik�zben any�m a v�zt�rol�, �s k�zt�k rohang�szik, �s vizet locsol minden k�rben a vend�g arc�ra, aki a megpr�b�ltat�sok ellen�re csak r�h�g. Amilyen gyorsan megijedtem, olyan gyorsan le is nyugszom. V�gt�re is egy kocsm�ros fiak�nt hozz� kellett volna szoknom az ilyenekhez. A r�szeg fazon egy er�s harcos lehet. Ismerem ap�m �kl�t, �s tudom, hogy azzal a k�zzel nem csak simogatni lehet. Ez az ember m�gis csak r�h�g rajta, ahogy a nagy teny�r jobbr�l-balr�l csattog az arc�n. Nagyon kem�ny lehet a feje. - Esmer! – ki�lt r�m any�m – Hozz egy adag er�s paprik�t a pinc�b�l. Nem szeretem, ha paprik�val akarj�k kij�zan�tani a vend�geket. Att�l mindig felpaprik�z�dnak, �s valakit lecsapnak. Jobb esetben �ppen �nmagukat. Lerohanok a pinc�be, �s felhozok k�t szem paprik�t. Mikor fel�rek, �tadom any�mnak, aki nagy sebess�ggel v�gni kezdi, �s a kezembe nyomja, hogy d�rg�ljem be vele a r�szeg fej�t. �n �gy is teszek. F�l perc sem telik bele, �s a f�ld�n fetreng� f�rfi elkezd �v�lteni, �s kap�l�zni. Egyik kez�vel engem, m�sikkal ap�mat tal�lja arcon. Ap�mnak jobb dolga van. Neki nem volt a kez�ben rettent�en er�s paprika, �s nem csap�dott az arc�ba az �t�s k�vetkezt�ben. Eddig sosem �rtetem, mi�rt ord�t minden vend�g, ha ezzel j�zan�tjuk ki. Most m�r �rtem. A paprika pont a szemembe csap�dott, �s �gy �get, mintha egy adag parazsat sz�rtak volna bele. Azt hiszem, megvakulok. A paprika kiesik a kezemb�l, �s �n tapogat�zva keresem a v�zt�rol�t. Tal�lok is valamit, ami ahhoz hasonl�t, csak �pen mozog, �s �v�lt. R�ad�snak m�g hasba is ver. Ett�l �sszeesek. A paprika egyre jobban cs�pi a szemem. Most m�r �n se b�rom �v�lt�s n�lk�l, b�r az, ami az �n torkomb�l j�n, jobban hasonl�t vony�t�sra a harcos oroszl�nb�g�se mellett. A k�vetkez� pillanatban any�m hangj�t hallom magam el�tt. - Esmer, nyisd ki a szemed! – Nehezemre esik teljes�teni a k�r�s�t. Nem tudom, hogy az ember szemh�ja beg�rcs�lhet-e, de �n most hat�rozottan �gy �rzem, velem megt�rt�nt. B�tors�gomat �sszegy�jtve, �s felk�sz�lve varra, hogy nem lesz kellemes, kinyitom a szemem. J�l sejtettem, t�nyleg jobban cs�p, de csak egy pillanatig. Any�m egy kors� v�zzel arcon z�d�t, �s ez kimossa a cs�p�s borzalmat a szememb�l. Pislogva r�n�zek a vend�gre, aki id�k�zben megtal�lta v�zt�rol�nkat, �s nyakig beledugta a fej�t. Most ketten vagyunk a szoba k�t v�g�ben vizes fejjel, lihegve. Ha valaki azt mondta volna a Nordallal val� kis �sszet�z�sem ut�n, hogy ma m�g kapni fogok a fejemre egy adag vizet, �s m�g tetszeni is fog, kap�sb�l f�lesz�nek n�zem. Most viszont biztos bel�tn�m, hogy igaza volt. Most, hogy m�r nem marja a szemem paprika, jobban szem�gyre veszem a vend�g�nket. Magas nagydarab f�rfi. Sz�ke hossz� haj�r�l folyik lefele a v�z p�nc�lj�ra, melynek olyan anyaga van, mint a mi v�zt�rol�nknak. Ezt a szerkenty�t ap�m tal�lta ki. Ut�lt mindig v�d�rrel rohang�szni, ez�rt �p�tett egy hatalmas k�dat. �n legal�bb n�gyszer elf�rn�k benne. Van hozz� egy cs� is, ami e tet�r�l j�n, ott egy nagy t�lcs�r van, �s az �sszegy�jti az es�vizet. Szerencs�re n�lunk sokat esik, �s mindig van el�g v�z, kiv�ve a ny�ri h�napokban. A vend�g�nk, m�r teljesen mag�hoz t�rt. Odal�p ap�mhoz, �s csak ennyit mond. - K�sz�n�m Edward! – azzal felemeli a kez�t, �s egy hatalmasat bemos neki. Ap�m a f�ldre ker�l, any�m meg sikolt. �n csak �llok d�bbenten. – Ha m�g egyszer bemered kenni a k�pem ezzel a borzad�llyal, gondoskodom r�la, hogy b�r�s�g el� ker�lj! – ordib�lja. - Te meg, ha m�g egyszer neki�llsz itt r�szegen kaszabol�dni, akkor fogom, �s le�t�m a fejed a fav�g� balt�val! – v�g vissza ap�m. Erre m�r nem tud mit mondani a harcos, �s megindul az ajt� fel�. – Hej, �s fizetni ki fog kilenc �vegs�r ut�n? – a harcos megfordul, �s gonosz k�ppel vigyorog ap�mra. - Koldulj �ssze valamit, �s vedd �gy, hogy az a fizets�g, hogy �letben hagytalak. �jra az ajt� fel� fordul, de velem tal�lja szembe mag�t. El�llom az �tj�t, �s amolyan ne is �lmod r�la k�ppel n�zek r�. Erre � elmosolyodik, amit�l �n egy kicsit elbizonytalanodok. K�zelebb l�p, �s felemeli egyik kez�t. Hatalmas csattan�s az arcomon, �s els�t�t�l a vil�g.(...)