3. fejezet- A vér útja
Tiana feszülten tűrte ahogy Shakila átvizsgálja az összes porcikáját.
-Na?!-türelmetlenkedett-Most beteg vagyok,vagy sem?
-Türelem, ez nem megy egyről a kettőre!-mondta Shakila, aztán ahogy hallgatta Tiana mellkasát az arca egyre jobban elborult.
-Sajnos-mondta akadozva-Azt hiszem...ugyanaz kezdődik nálad mint...-és lehajtotta a fejét.
-Ó, ne!-mondta Cani-És meg lehet még gyógyítani?!
-Igen, de nem tudom hogy mivel-suttogta Shakila-Attól félek az egyetlen aki tudja az Eram.
-Miram?!
-Eram, a démonherceg-magyrázta Caninak Shakila-Neki biztos van ellenszere.
-Soath'la seh Eram!-suttogta Cani.
-Micsoda?-kérdezték a többiek.
-Én sem tudom-rázta a fejét Cani-Soto mondta a halála előtt.
-Ez azt jelenti, "Légy átkozott,Eram!"-mondta Shakila-Ősnyelven van.
-Hogy jön ide Eram?-fortyant fel Tirana.
-Honnan tudjuk?-mordult Ragness-halhattad hogy ők se tudják!!
Ekkor Shakila csöndre intette őket.
-SSS! Hallok valamit-suttogta. Ekkor egy érces, csengő hang szólalt meg.
"A Vér útját járjátok, és úgy megmenekülhettek. Ne feledjétek, a Homály védelmet nyújt..." Aztán feleszméltek.
-Ilian...-susogta Shakila.
-Milyen vér útja?-kérdezte Ragness-Ennek semmi értelme.
-A démonok a vérengzés felelősei...Ha elmegyünk a vezérükhöz, a vér útján járunk-mondta Cani.
-Igaza van!-mondta Tiana és remegett.-Induljunk minnél előbb! félek ettől a kórtól...
Shakila bólintott.- Helyesen beszélsz!Induljunk!
-Shakila, ki volt ez?-kérdezte Cani.
-Ez Ilian volt, a Hó falka védőszelleme...Nem hagy el minket
-A Hó falkának vége-mondta Ragness keserűen-Mind meghaltak.
-Én hiszek benne hogy néhányan túlélték-
jelentette ki Shakila.-És hiszek abban hogy egy nap újra össze állunk. A Vér útját járjuk,ahogy Ilian mondta, és meg fogunk menekülni.
-Bárcsak olyan hitem lenne mint neked- sóhajtott Ragness.
-Amit ez az Ilian mondott nem változtat semmin...Induljunk!-sürgette őket Tiana.
Elballagtak a fa árnyékából, amit menedéknek használtak.
-Azért jó tudni, hogy a szellemek mellettünk
állnak-jegyezte meg Shakila, és ebben mindenki mélységesen egyet értett.
Cani még utoljára visszanézett abba az irányba ahol a vérben úszó tábort sejtette, magában elmormolt egy imát a Hó falkáért, majd társai után iramodott az úton, ami a démonherceg gonosz birodalmába vezet. |